A Kanári szigeteken (azon belül Tenerifén és La Palmán) hét évvel ezelőtt tett bringatúrámat követően, 2016. tavaszán két hetet ismét e két szigeten bringáztam, illetve ezúttal terepfutottam (elterjedt ez az ige) is. Sőt a világ legmeredekebb szigetének vulkáni gerincén végigvezető Transvulcania ultramarathon (74 km + 4350 m szintemelkedés és 4057 m szintesés, ami futásnál bizony számít!) volt tulajdonképpen az ami visszacsábított a Kanári szigetekre, ahol a versenyt megelőzően természetesen másfél hetet nosztalgia-bringatúráztam: újra felkerestem a szép emlékű helyeket, több mint 2000 m szintemelkedésű emelkedőket, vad sziklás hegyoldalakat, lávamezőket, buja erdei részeket is.
A terepfutóversenyre hónapok óta készültem, edzettem (utolsó edzés: 64 km + 5134 m szintemelkedés, melyből 4000 m szintet az ország legmeredekebb ösvényén, a Vadálló-kövek útján tettem meg), de a túra első, tenerifei hetét e a Transvulcania alig befolyásolta: szép és esetenként nehéz bringatúrákat tettem, többek közt új málhás szintrekordot is felállítottam, amikor egy hosszúra nyúlt nap során 4507 m szintemelkedést bringáztam a Teidén - a fenti víztöltési lehetőségek hiányával járó sok folyadék magammal vitele miatt - 28-30 kg-s málhával terhelten. A versenyt megelőző hetet már La Palmán töltöttem (ezen időszakra Tamás is csatlakozott hozzám), az első napokat még komoly bringatúrákkal, majd nagy álmom valóra váltásához közeledve már mind inkább csak a versenyre hangolódva, terepbejárásokkal is készülődve.

Néhány kedvcsináló mondat a napokról és tapasztalatokról:
A magasabb prioritást élvező terepfutó-edzések, egy elnyúló megfázás, spinning edzések (7 órás spinnin maraahon is) miatt mindössze 247 bringás km-rel és 4787 m szintemelkedéssel a lábamban repültem ki április 22-én Tenerifére. Első túrám a Teno hegység vad, meredek hegyei közé vezetett, szinte teljesen a 7 évvel ezelőtti túrám ismételtem meg. Kora délutánig kellemes meglepetést okozott a múltkorinál melegebb, nyárias idő, a kaktuszok és vadregényes hegyek közti bringázás, majd Masca felé hajtva felhők érkeztek, amellyel így a Teidére nyíló panorámáról is lemondhattam, illetve Mascát elhagyva a hegységből szitáló esőben ereszkedhettem le az óceánszint közeli Buenavista del Nortéba. A hűs és felhős idő miatt hazaúton már csak szép naplementének örülhettem. Az 157 km-es 3625 m szintemelkedésű nap során kiderült, hogy a kevés bringázás melletti spinninggel és terepfutással töltött órák kellő edzettséget adnak bringatúráimhoz.
Második nap máris a 2000-2300 m magas Teide fennsíkon át a sziget északi részén található Puerto de la Cruz volt a célpont. Jó volt visszatérni, újból bringázás közben felülről látni le a felhőkre, óceánra és elvarázsolódni a panorámától. 1700 m felett sokat fotóztam, filmeztem, így nem sokkal naplemente előtt értem fel a fennsíkra, ahol hatalmas örömet okozott a csak a Kanári szigeteken őshonos, híres és csodás virág: éppen most virágzott. Teljesen elvarázsolt, hogy ennyire növényszegény környezetben, néhol szinte a vulkáni láva mentén is képes ily hatalmas virág nőni. A lejtőn megtapasztalhattam, hogy bizony magasan tud ám hideg lenni naplemente után (8 fok).
A másnapi Loro Parkban tett visszatérésem este csupán egy másfél órás bicajozással (800 m magasra, a felhők aljáig tekertem fel) egészítettem ki, az időjárás miatt semmi értelme nem lett volna az Anaga hegységbe tekerni.

Nap	Útvonal	Napi táv	Szint- emelk.	kcal =	videó linkje
	Előzmény, szervezés, útvonal-terv, indormáció-gyűjtemény A terv így nézett ki - olvasásához kattints ide! (készülőben)
Ápr 22. 0. nap	Budakalász, Bp – REPÜLŐ – Tenerife - Nauta kemping	26,7 km	205 m	- kcal
Ápr 23. 1. nap	Nauta kemping - Los Christianos - Chio - Tamaimo - Masca - Buenavista del Norte - Garachico - Santiago del Teide - Chio - Camping Nauta	157,4 km	3625 m	4714 kcal
Ápr 24. 2. nap	Nauta kemping - Los Christianos - Arona - Vilaflor - Teide fennsík (2350 m) - La Orotava - Puerto de la Cruz	111,5 km	2808 m	4116 kcal
Ápr 25. 3. nap	Loro Park és Puerto de la Cruz - emelkedőn Teide fennsík felé kb. 900 m-ig és vissza	38 km	922 m	867 kcal
Ápr 26. 4. nap	Puerto de la Cruz - La Esperanza - Teide fennsík (kb. 2350 m) - visszagurulás - El Ratemar (2195 m) - legurulás D-i oldalon egy ideig - szintgyűjtés - vadkemping kb. 1600 m-en	150,9 km	4507 m	6308 kcal
Ápr 27. 5. nap	vadkemping kb. 1600 m-en - Los Christianos - Camping Nauta	36,6 km	179 m	-
Ápr 28. 6. nap	Camping Nauta - Vilaflor - Teide fennsík (kb. 2150 m-ig) - Los Roques - Teide fennsík - majd gurulás Chio felé kb. 1700 m-ig naplemente idején - Vilaflor - Camping Nauta	135,8 km	3101 m	4055 kcal
Ápr 29. 7. nap	Camping Nauta - Arona - terepfutás kb. 900 m-ig fel a hegyre és vissza (4,62 km + 371 m) - Camping - reptér Tamás elé - Los Christianos - komp - Santa Cruz de la Palma	59,3 km	1005 m	-
Ápr 30. 8. nap	Santa Cruz de la Palma - gyakori esőben 2100 m-ig - Caldera peremén vezető panorámaúton - Roque de los Muchachos (2426 m) - vissza Santa Cruz	91 km	2794 m	-
Máj 1. 9. nap	Szigetkör:Santa Cruz de la Palma - Barlovento - Roque leág Puntagorda - El Time Los Llanos - Los Canarios / Fuencaliente - Santa Cruz	159,5 km	3447 m	-
Máj 2. 10. nap	Átköltözés Los Llanosba és közben terepfutás:Santa Cruz de la Palma - Los Canarios / Fuencaliente itt terepfutás a San Antonio vulkán felé ill. fölfelé a Ruta de los Volcanes útján (13,8 km + 730 m) - bringával Los Llanos de Aridane -ba	51,8 km	1085 m	-
Máj 3. 11. nap	Roque-ra NY felől és odafent terepfutás:Los Llanos - El Time - Puntagorda - Roque de los Muchachos (2426 m) - Transvulcania szakaszbejárás: 7,98 km + 396 m) - El Time - Los Llanos	111,6 km	3212 m	-	Roque de los Muchachos GoPro Full HD video
Máj 4. 12. nap	Terepfutás, szakaszbejárás a Ruta de lso Volcanes útján 1650 m-ig talán ( 13,33 km + 864 m); bringával épp csak a városban	7 km	40 m	-
Máj 5. 13. nap	Készülődés, ill. Transvulcania Vertical verseny megnézés (oda-vissza bringával mentem Tazacortéba), majd rajtcsomag-felvétel	13 km	322 m	-
Máj 7. 14. nap	Készülődés, ill. a Tazacorte feletti szerpentin szakaszbejárása, videózással; 3,1 km + 239 m)	13 km	322 m	-	Full HD video
Máj 9. 15. nap	TRANSVULCANIA ULTRA TRAIL / ULTRAMARATHON: 74 km + 4350 m föl, 4057 m le	- km	- m	-	Transvulcania Full HD video
Máj 8. 16. nap	Los Llanos - Fuencaliente - Santa Cruz - KOMP-pal Tenerifére, Los Christianos	64 km	707 m	-
Máj 9. (17. nap)	Los Christianos (tekergés) - reptér	26 km	320 m	-
ÖSSZESEN.:	-	1253,1 km, futva pedig: 121,13 km	26801 m, futva pedig: 7100 m	... kcal	-

Korábban két nappal későbbre terveztem, ám időközben úgy döntöttem, hogy mégis inkább az – igaz, később indulós, ám szállodai éjt követő április 25-én döntöm meg málhás szintrekordom. Előző estig 2016-ben mindösszesen 581 km-t és 12347 m szintemelkedést bringáztam. A korábbi (2012-es) 3779 m-es málhás bringás nap után ezúttal 4000-4200 m szintemelkedés volt a terv (tudva, hogy sötétben fejezem be). Egy alpesi teljesítéshez képest nehezítő körülmény volt, hogy a túrában itt-ott adódtak sík részek is és talán hajszállal meredekebbek is lehettek volna a kaptatók, valamint az, hogy 1000 m felett nem volt vízvételi lehetőség, így La Esperanza házait (12-13 órakor) elhagyva a két kulacs folyadékon túl, további 2,5 liter folyadékot (és persze bolt híján elég kaját is) kellett magammal vinnem. A sok fotózás és videózás (rengeteget !) miatt nem egy tipikus rekorddöntős nap volt (anélkül még több is lehetett volna), ám éjjel így is 4507 m szintemelkedéssel zártam a túra”napot”; tudom, hogy ilyet menni már a totál őrültség, értelmetlenség kategóriája. Az! Viszont képes voltam rá! Érdekes volt, mikor a hegy meleg oldalára fordulva a pár km-es emelkedőn, fölfelé haladva 25 perc alatt 5 fokot emelkedett a hőmérséklet (7 fokról 12-re).

A hajnali lefekvés és világosodás miatti korai kelés miatt másnap jóformán csak legurultam a hegyről és bóklásztam Los Christianosban, pihentem. Április 28-án, csütörtökön újra a Teide fennsíkra mentem tekerni ezúttal még inkább videózási céllal, de már málha nélkül, hamar felérve. Tökéletes fényekben fotóztam, filmeztem a vulkánt, a lávamezőket és persze a csodás virágot és több, csodás panorámát adó lejtőn is igyekeztem megfelelő GoPro felvételt rögzíteni.
Tamás pénteki érkezésének napján került sor első futóedzésemre a Kanári szigeteken, de ehhez előbb feltekertem 530 méterre, Aronába. Érdekes volt végre vulkanikus, illetve, vad sziklás terepen, majd kaktuszok közt futni. Kompolás után este már La Palmán, a 7 évvel ezelőtt bevált szálláson tértünk nyugovóra, ahol sajnos kintről behallatszott az éjfélig is tartó kinti koncert (péntek volt).

Nem volt szerencsénk a hétvégi időjárással: noha 2009-ben a sziget tetejére a Roque de los Muchachos-ra (2426 m) tartva én 1400-1600 m táján csak fél órát tekertem szakadozott felhőkön át, ezúttal többször esőben és végig felhőkben hajtottunk… nem csupán 1600 méterig… Nem hittem volna, de már-már attól is tartani kezdtünk, hogy egyáltalán átjutunk-e a felhőkön. 5 órányi esős-felhős bringázás végén 2300 méteren sikerült. 2-3 órát tekertünk a szikrázóan napos időben, egy kis futásra is sort kerítettem, így a végén már ködben és sötétben értem vissza Santa Cruzba.
Vasárnap került sor az 159 km-es, kb. 3400 m szintemelkedésű szigetkörre, amely során sajnos egészen kb. du 2-3 óráig felhők alatt tekerhettünk, elmaradt a 7 éve megélt viszonylag szép idő; sőt kisebb záporokat is kaptunk (és 10 fokot), míg végül talán 3-4 órát jobb időben is pedálozhattunk. Los Llanosban, a Transvulcania célját jelentő településen nagy élmény volt végigtekerni a majdani célegyenesen és megtalálni a korábbi győztesek cél mellett felállított nagy alakú fotóit, eredménylistát.
Hétfőn a sziget déli vége felé málhával költöztünk át Los Llanosba, ahol kiváló szállásunk lett. Útközben – terv szerint – végre (a rajt felé 3-3 km-t) futhattam vulkáni homokban, illetve Los Canariostól fölfelé a vulkanikus terepen, kövek közt, pínea fenyők árnyékában.
Május 3-án, kedden került sor utolsó komoly bringatúrámra La Palmán: ahogy egy ismerősömnek mondtam: Tenerifén még nem foglalkoztat a Transvulcania, de La Palmán mind inkább a fókuszba kerül. Több okból is lemondtam a következő napon a sziget északi végébe tervezett túráról, ám kedden még nyugat felől is feltekertünk a 2426 m magas Roque de los Muchachosra, sajnos megint a vártnál több órát, egészen 2000 m-ig felhőben pedálozva. Odafent újabb 3 órás terepfutásra került sor, felfedeztem a csúcstól Tazacorte felé, a leszakadó gerincen, sziklák mentén vezető felső 4 km-ét és sokat fotóztam, filmeztem. Hazaúton, bringával a lejtőn pedig majd megfagytam . Éreztem és jó döntés is volt, hogy három csaknem pihenőnapot hagytam a Transvulcania előtt, kellett a combjaimnak, így tudták csak kipihenni magukat. Szerdán nyugodt készülődés, délelőttöt, majd buszozást követően 4 óra terepfutást tettem Los Canariostól a vulkánok útján, ám az időjárással nem volt szerencsém: a felhőkben alig láttam valamit, ráadásul szélnek kitett részeken a hőérzet lehetett vagy 5 fok, miközben alul fölül rövidben kapaszkodtam fölfelé. Viszont újabb vulkáni homokos résszel ismerkedhettem meg. Csütörtökön átvettem a rajtcsomagot, nézelődtem kicsit a városban, majd délután elmentem a szomszédos Puerto Tazacortébe megnézni a hihetetlen meredek hegyoldali ösvényen vezető Transvulcania Vertical versenyt, amely szakasz egyébként vasárnap rám is várt: a Transvulcania útvonala ott ér vissza az óceánpartra. Pénteken már készülődtem, összecsomagoltam a versenyre, majd kora délután újfent legurultam Puerto Tazacortéba, ahol ezúttal ki is próbáltam az össze-vissza köveken vezető hegyi ösvényen való kocogást.
És végül eljött a nagy nap, a Transvulcania napja:



Mire emlékszem majd vissza leginkább és hogyan, merre tovább ?

A Transvulcania – nem kétség – életre szóló élményt adott, természetesen hozzá kapcsolódnak a szakaszbejárások. Azon kívül pl. a bringás szigetkör vagy a Roque de los Muchachosra való feltekerés, az ottani felhők feletti panoráma – ami sajnos picit elmaradt a 7 évvel ezelőttitől – csak ismétlés volt, a magasabban szálló felhők miatt sem tudott már akkora átütő élmény lenni, mint volt legutóbb, 2009-ben. Akkor lehetett volna az, ha a calderát nem borítják felhők és teljesen belelátunk.! Összességében így La Palmáról megmaradó „leginkább feledhetetlen” élményeim egyértelműen a Transvulcaniához kapcsolódnak.

Mivel 2009-es túrám hozta azt az átütő élményt, hogy milyen érzés felhők felett tekerni, az óceánra lelátni, gyakran kaktuszok vagy lávamezők mentén pedálozni, azt hiszem az egész két hetes túrára igaz, hogy noha sokat gyönyörködtem és most is elvarázsolt a táj, e téren már nem tudott akkora ámulatba ejtéseket okozni, mint az első alkalmak. Az előbb leírtak ellenére a Tenerifén töltött 7 nap során is gazdagabb lettem néhány feledhetetlen, lélegzetelállító élménnyel: egyfelől hatalmas öröm volt virágzáskor látni a csak kanári szigeteken megtalálható teidei terjőkét, másfelől szintén lenyűgöztek a felhők felett, 2000 m tájékán megcsodált, óceánra, hegyekre és felhőkre nyíló panorámájú naplementék.

A Transvulcania ultramarathont (74 km + 4350 m szint föl, 4100 m le) úgy teljesítettem, hogy hullámvölgyem sem volt, fájdalommal sem kellett küzdenem és nem értem erőm végére, hisz a végén is gond nélkül tudtam futni, így természetes, hogy napokon belül ott motoszkált a fejemben, hogy tovább kéne emelni a szintet: jöhetnek a még komolyabb terepfutások, melyek első következő szintje egy 100 km feletti terepfutás, illetve érezve, hogy jól ment a terepfutás, célként fogalmazódott meg, hogy a bringás napi túra szintrekordjaimat egy-egy „napos” (ami valójában másfél nap alvás nélkül) terepfutás keretében is teljesítsem. Nagyobb szintes bringás kihívásaim során (Mont Ventoux ütődöttek klubja Galerien verzió, Monte Grappa challenge, Valtellina Extreme Brevet) 6-7000 szintet mentem napon belül, ill. kb. 21 óra alatt, végül a Valtellina esetében az éjt áttekerve másfél nap alatt kényelmesen 9124 m szintemelkedést: ezek szintemelkedéseit, azaz 6-7-9000 m szintes terepfutásokat szeretnék teljesíteni, hogy elérjem, hogy úgymond szintben futva is teljesítsem „azt” (a szintemelkedést), amit bringával is megtettem (futva persze ez nagyobb tejesítményt jelent, hiszen a lejtő is komolna terheli az izmokat, térdet).

Június elején a Mátrában sikerrel teljesítettem első 100 km-nél hosszabb és 6500 m szintemelkedésnél nehezebb terepfutásom, majd júliusban elkezdtem bejárni Magyarország legnehezebb terepfutó kihívásának, a KÖR-nek az útvonalát. Már a bejárás során is megtapasztalhattam, hogy akár csak 115 km körül futva is elértem legnagyobb bringás kihívásom kcal adatát (11691 kcal), a teljes kihívás akár annak 130%-tát is jelentheti, nem beszélve a lábakra mért jóval több terhelésről.

Május közepén egy bringás – futós nap alkalmával, Dobogókőre hajtva állt össze bennem a kép érzés, hogy bringatúrázni nagy hegyekben szeretek, itthon viszont a terepfutás már jobban lázba hoz, mint a szokásos, kanyarról-kanyarra ismert emelkedőkön való tekerés. Itthon megvolt már a Dobogókő egy nap 10-szer, a pilisszántói kaptató 25-ször, a pannonhalmi 52-szer (6500 m szint), itthon nincsenek már motiváló túrák, vagy az már nagyon erőltetett lenne.
Kihívásokat tekintve már a bringásnál nehezebb terepfutó-rendezvények motiválnak igazán, ráadásul ezeknél nem kell nyárig várni, hogy külföldön teljesíthessen ilyet az ember, hiszen itthon is akad pár igazán combos esemény, külföldön is márciustól-szeptemberig.  A magas hegyekben történő bringatúrázás az persze más....

Ami pedig a szokásos statisztikákat, elemzést illeti (ez persze most sem volt prioritás):

• A túra során összesen 5-ször tekertem 2000 m fölé (valójában 6-szor, csak azt, amikor visszagurultam 1600m-ig és onann újra fel - azt nem számolom bele), ebből 2-szer málhával, viszont mindegyik alkalom egyben jelentett több, mint 2000 m szintemelkedést. 2016 május végéig már 310 alkalommal tekertem 2000 m fölé (ebből 2-szer 3000 m fölé)(beleértve a Pireneusok és Kanári szigetek összes aszfaltos 2000-es útját) (ha kettőnek számítanám ha egy hágóra két irányból jutottam fel, akkor még többször): közös halmazokat kiszűrve 32 francia, 52 olasz, 21 osztrák, 52 svájci és egy szlovén. Megjegyzés : két alkalomra csak 2011 telén jöttem rá, hogy kihagytam: 1997-ben, Nockalmstrasse. Mivel több helyen nem egyszer jártam, összesen 238-szer tekertem 2000 m fölé az Alpokban, ebből 56-szor málhával. Legtöbbször Küthaion (6), a Bonettén (5) és a Lautaret hágón (6) jártam. Málhával legtöbbször (3-szor) a legmagasabbakon jártam: Bonettén (2004, 2008, 2011) és az Iseranon (2004, 2009, 2011), egyébként málhával pl még 3-szor jártam az Izoard-on is, de most már - ha jól számolom - negyedszer málhával az Oberalppasson (2001, 2006, 2012, 2014)!
  
• legtöbb szintemelkedést április 26-án tekertem, amikor málhával új saját szintrekordot értem el: 4507 méter szintemelkedést 27-29 kg-s málhával !
• A 2004. évi 9, 2005. évi 13, 2006. évi 10, 2007. évi 7 és 2008. évi 11 és 2009. évi 12-13 és 2010-es 11 db után 2011 májusban Tirolban és Dél-Tirolban 4-5-ször, 2011-es Francia Alpok-beli túrámon 8-szor, 2011-es júliusi olasz-svájci túrámon legalább 11-szer, a 2012. évi Alpok túra 11 napja alatt legalább ötször, a 2012. évi Andalúziában tett túra során 3-szor, 2014-ben 12-szer "küzdöttem le” Tour de France Hors categorie-nak azaz kiemelt kategóriásnak megfelelő emelkedőt,
• A Kanári szigeteken tett túra után, külföldön megtett kerékpározásaim meghaladják az 54800 km-t (ebből, több, mint 27300 km az Alpokban). Ami a szintemelkedéseket illeti, az Alpokban már több, mint 532.000 méternyit gyűjtöttem, a Pireneusokban több, mint 71.000 méternyit, a Kanári szigeteken 62.400 métert. (Összesen a kezdetek (első sebességmérő :1993) óta, Magyarországgal együtt, 2016. július végén túl vagyok / voltam a 1.609.000 m szintemelkedésen.)

Emelkedőgyüjtemény honlapja	2000m feletti emelkedőinek száma	2000m-es útja, ahol még nem jártam	2000m-es út, ahol én jártam, neki hiányzik!
alpineroads.com	57 db	MINDegyiken jártam !	Több, mint 70, példát kiemelni is kár...
quaeldich.de, az egyik legalaposabb emelkedős honlap, jó fej fórumozókkal	kb. 115 db	MINDegyik aszfaltoson jártam	én osztottam meg velük eddig 5 alpesi 2000-est és fogok még elvben 6-ot.
cycloclimbing.com, az alpesi legenda, a svéd Jerry Nilson gyűjteménye. Éveken át csak a hágókat gyűjtötte, de 2014-ben ő is megpróbálja felkeresni az egyirányú aszfaltos 2000-es utakat is. Egy szál versenybringán teker és 11 évvel idősebb, ennyivel több ideje volt "gyűjtögetni"	kb. 160 db (pontosítom majd)	MINDegyiken jártam	várjuk ki a nyár végét... :)
cycling-challenge.com, nagyon dizájnos honlap, azonban a srác a svájci és francia Alpokon túl nem nagyon volt még...	70 db	MINDegyiken jártam	Több, mint 55-60, pl: Kaunertal (2750 m), Colle Nivolet (2612 m), Col du Moutiere, + hosszú a sor..
wikipedia / Alpenpasse	61 db hágó (csak hágó!)	MINDegyiken jártam	néhány, pl: Mangart nyereg, Nivolet, Col du Petit Mont Cenis (2183 m)
bergstrassen.de, Jó "kiállítású", szép honlap, gyűjtemény	60 db	MINDegyiken jártam	SOK hiánya van, nem csak kuriózumok, így pl: Simplonpass, Moutiere, Col de Granon, Colle Esischie, Val Thorens, Alpe Galm, Alp Anarosa, Grosse Oscheniksee, stb...
rennradschlag.de	44 db (hágók oldalait külön számolva)	MINDegyiken jártam	Több, mint 80 hiánya van, sorolni is kár...
salite.ch és a climbbybike.com : utóbbi az előbbi emelkedőit veszi át - tudtommal	Határhágókkal: Ausztria: 21-22 Svájc: 39 Olaszo.:52 Franciao.: 32 Duplikálódás nélkül össz: 137 (2011.08-i állapot)	MINDegyik aszfaltoson jártam	Nekik is tudok újat mondani, elküldtem már: Hochsölden, Plan de Lac, Alpage Mandelon, Oberläger, Pian Geirett , Schöneben, Cheneil, stb...
cyclingcols.com: Michiel van Lonkhuyzen listája	nyáron, max. 116 db (duplikációk nélkül)	MINDegyiken jártam	Hiányai: Petit MOnt Cenis, Colle Preit, Weisssee, Koralpe, ... stb.
rovingmarmotte. blogspot.com	72 db (csak hágók)	MINDegyik megvan!	Hiányzik neki pl: Finestre (2176 m), Mangart nyereg (2055 m), Col Carette di Val Bighera (2120 m),
cols-cyclisme.com: főleg Franciao-ra kihegyezett gyűjtemény:	Franciao: 26 db Olaszo: 19db Svájc: 17 db Ausztria: 1 db	MINDegyik megvan!	Hiányzik neki pl: Sella, Pordoi, Preit, Alpe Galm, Tatschalp, Petit Mont Cenis, Authion, stb.
nevasport.com: spanyol fórumban emelk. felsorolás; nem csak hágó (puertos... asfaltada)	106 db	MINDegyiken jártam	Neki is van, több mint 30 hiánya: Colle Preit, Val Bighera, Petit Mont Cenis, Rofen, Plan du Lac, Alpage Mandelon, Malga Mare, Rif. Cornisello, stb.
bdc-forum.it: olasz fórum	79 db	MINDegyik megvan	Hiányai (több, mint 50): Oscheniksee, Weisssee, Mangart nyereg, Petit Mont Cenis, Lac Allos parkoló... stb.
Györgyi Gábor - saját 2000-es listám	Határhágókkal: Francia: 33 Olasz: 52 Osztrák: 21 Svájci: 52 Szlovén: 1 Össz: ??? db	TELJES	-
- MOTOROS HÁGÓ- ÉS EMELKEDŐ LISTÁK, GYŰJTEMÉNYEK -
alpenspass.net - motoros hágólista	67 db (csak hágók!)	MINDegyik aszfaltosra feltekertem	Néhány hágó is hiányzik neki, pl: Colle Preit (2083 m), Col Carette di Val Bighera (2120 m), Col du Petit Mont Cenis (2183 m)..
tornanti.it - igen komoly motoros emelkedő-lista	Franciao.: 27 db Svájc: 25 db Ausztria: 21 db Olaszo.: 43-46 Össz. 116-119	MINDEN jártam, Albertüsc pedig nem aszfaltos	Bringával is tudok nekik újakat mondani: Tatschalp , Colle Preit (2083 m), Hochsölden, Parking du Laus, Plan du Lac, stb..
gs-enduro.de - igen komoly motoros emelkedő-lista, sok murvás 2000-es	kb. 53 db	MINDegyik aszfaltoson jártam	Nálam igen, nála nem szerepel (csak 2011-ből pl): Champillon, Les Suches, Malga Mare, Alpage Mandelon, Oberläger, stb.
motoitinerari.com- csak hágók!	59 db (nem csak aszfaltos)	MINDegyik aszfaltoson jártam.	Hiányzik neki pl: Moutiere, Petit Mont Cenis, Val Bighera, Küthai, stb..