TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető
2. Az euro rövid története
3. Az euro bevezetésének feltételei
4. Magyarország útja az euro bevezetéséig

Bevezető Magyarország Európai Úniós csatlakozásával kötelezettséget vállalt az euró mielőbbi bevezetésére, ezért az ország 2004. május 1-i EU csatlakozása óta még hangsúlyosabb téma a csatlakozás dátuma és az ország oda vezető útja. Miután az ősztől, illetve 2007. január 1-étől bevezetésre kerülő új adónemeket, illetve emelésre kerülő járulékokat a kormány leginkább az EURO bevezetésével összefüggő konvergencia-programmal indokolta, az utóbbi hónapokban különböző aspektusokból is napirenden volt az EURO Magyarországi bevezetése. Először bemutatom az EURO történetét, majd áttekintem a bevezetésének előnyeit, hátrányait, végül pedig - legnagyobb részt - a maastrichti kritériumok magyarországi teljesítését vizsgálom az elmúlt 5 év tükrében.
Az adatok hivatalos EU, illetve minisztériumi adatok, így semmi elfogultság nem érheti őket, sőt...!

Az euro rövid története Euró használatáról 1999. január 1-étől beszélhetünk, igaz ekkor még csak számlapénzt jelentett, azaz csak átutalni lehetett, ám készpénzként az országok saját valutáikat használták. Az eurobankjegyek és -érmék 2002. január 1-étől vannak forgalomban; akkor 11 országban kerültek használatra, azóta még Görögország csatlakozott ezen országokhoz. Noha az EU csatlakozási szerződésben az országok vállalják az euro, a közös pénz bevezetését, három ország mégis kívül maradt az eurózónán: Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság. Görögország csak később tudta teljesíteni a konvergenciafeltételeket, így a hellének csak 2001. január 1-étől lehettek tagjai az euróövezetnek. A 2004-ben újonnan csatlakozott tíz ország jelenleg van a konvergencia-feltételek teljesítésének útján, ezen országok várhatóan 2007 - 2014 körül vezethetik be az eurót.

Az EURO bevezetésének feltételei, előnyei, hátrányai Az euró bevezetésének feltételeit rögzítő Maastrichti Szerződés szerint a teljesítendő kritériumokat két csoportba oszthatjuk: jogi és gazdasági követelményekre. A csatlakozni kívánó ország jogszabályainak meg kell felelniük a szerződés, illetve az EKB (Európai Központi Bank) és a KBER (Központi Bankok Európai Rendszere) alapokmánya rendelkezéseinek, másrészt az ország gazdaságának teljesíteni kell a szerződés jegyzőkönyvében lefektetett számszerű kritériumokat. A négy számszerűsíthető és egy nem számszerűsíthető gazdasági kritérium, más néven, konvergenciakritérium a következő:
- Árstabilitás: "Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb rátát felmutató tagállam átlagát."
- Költségvetési fegyelem: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, illetve ha meghaladja, akkor jelentős mértékben és folyamatosan csökken és elért egy referenciaértékhez közeli szintet, illetve a referenciaérték túllépése egyedi, átmeneti.
- Államadósság: Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, illetve ha meghaladja akkor elegendő mértékben csökken és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez.
- Kamatkonvergencia: a hosszútávú kamatszint max. 2 százalékponttal lehet magasabb az árstabilitási követelményben legjobb eredményt felmutató max. három tagállam átlagos nominális hosszútávú kamatáaz előző három ország kamatátlagánál.
- Árfolyam stabilitás: az Európai Monetáris Rendszerbe lépve az ország nemzeti valutája nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból.

Az euro bevezetésének előnyei és hátrányai:
Növekedési hatás: Az eurózónába tartozó országok számára betartandó szigorú költségvetési politika, illetve inflációs politika és a csökkenő árfolyamkockázat csökkenti a reálkamatokat, így ösztönzőleg hat a beruházásokra, pozitívan az ország gazdasági növekedésére.
Tranzakciós / átváltási költségek csökkenéséből eredő nyereség: A nemzeti valuta megszűnésével, az euró bevezetésével megszűnnek a két valuta / deviza átváltása közötti költségek, amely újabb kedvező hatást fejt ki: ösztönzi a külkereskedelmet, egyúttal hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A forint megszűnésének, euro bevezetésének egyik hátránya az önálló monetáris- és árfolyampolitika feladása. Ennek súlyát jelen gazdasági helyzetben különösképp érezzük, amikor az MNB-nek kamatemeléssel, vagy forint vásárlással kell beavatkoznia a külföldiek befektetéseinek megtartása, illetve a forint védelme érdekében. További hátrányként tarthatjuk számon a pénzkibocsátásból származó jövedelem elvesztését.

Magyarország útja az euró bevezetéséig - a konvergencia kritériumok alakulásának értékelése
Az Európa Unió jogrendje értelmében az eurót még be nem vezetett országok minden évben konvergencia-programot nyújtanak be a Tanács és a Bizottság részére. Ez tartalmazza a tagállam olyan irányú és tartalmú gazdaság- és költségvetés-politikáját, amely előrevisz az euró rendszerhez való csatlakozás felé.

Az alábbiakban a konvergencia kritériumok kormány által tervezett értékeinek változásán keresztül mutatom be az ország euró bevezetésétől való évben mérhető távolságát. Forrásul szolgáltak a 2002-2003-as EU-nak benyújtiott Előcsatlakozási Gazdasági Programok (PEP: Pre-accession Economic Programme) és a 2004.decemberi, 2005 decemberi, valamint a 2006 szeptemberi konvergencia programok.

1. Árstabilitás:
Az alábbi táblázat mutatja a programok által előrejelzett infláció-alakulást mutatja a referenciaértékek feltűntetésével.
Az ábráról az olvasható le, hogy míg a 2002-2003-as előcsatlakozási gazdasági programok az elkészítéstől számított 3 évvel későbbre, 2005 és 2006-ra jelezték előre az infláció referenciaérték közelébe történő csökkenését, az ideiglenes, 2005-ös kedvező infláció-alakulást követően a 2007-2008-as megszorítások ismét megemelik annyira az inflációt, hogy 2006 végén még mindig 2-3 év szükséges a refenenciaérték eléréséhez.
Minimum 3 év csúszást ért el a MSZP kormány!

2. Költségvetési fegyelem
Az EU 2005. évi döntése lehetővé teszi, hogy 2006 végéig a költségvetési hiány, valamint az államadósság értékeit az 1998-as nyugdíjreform éves költségvetésekra ható mértékben korrigálja, csökkentse. Az indok az, hogy az ilyen típusú egyenlegromlás ugyanis nem egy lazuló költségvetési fegyelem eredménye, hanem a hosszú távon fenntartható költségvetés-politika érdekében tett indézkedés.
A kormány 2005-től két számsort adott meg, a nyugdíjreform elszámolása miatt , az összehasonlítás érdekében mindkettőt feltűntettem. Az ábrán látható költségvetési hiány előrejelzések évről-évre elcsúszást, azaz a hiánycsökkentés eltolódását mutatják. Míg 2001-ig bezárólag reményt keltően csökkent a költségvetési hiány, megalapozottnak tűnt a további deficit csökkentés, a 2002-ben bekövetkezett túlzott költségvetési kiadások (és azok továbbgyűrűző hatásai), a költségvetések minden évben történő sorozatos túllépései a 2006. évi konvergencia program számai szerint is oda vezetek, hogy 2006-tól még több mint 3 év szükséges a deficit referenciaérték alá csökkentéséhez . Mivel a feltételek teljesítése még csak az ERM-be való lépéshez szükségesek, az ott eltöltendő minimum 2 év azt jelenti, hogy 2012 előtt nem várható az euró magyarországi bevezetése. E mutatónál aZ MSZP "gazdaságplitikája" 5 év csúszást jelent! MEGCSINÁLTÁK !

3. Államadósság
A 2006. szeptemberi konvergenciaprogram 2009-re 3,2%-os költségvetési hiányt jelez előre, ami még mindig meghaladja a 3%-os referenciaértéket. A 2006. szeptemberi konvergenciaprogram szerint a kamatkiadások 2004-ben a GDP 4,4%-t, 2005-ben a 4,1%-t jelentették, míg a dokumentum 2006-ra az arányt 3,8%-ra, 2007-re ismét 4,4%-ra, 2008-ra pedig 4,1%-ra jelzi előre. Ezek a kamatkiadásokkal szemben a GDP növekedés 2007-ben és 2008-ban csupán 2,2% és 2,6%, azaz csupán a magas államadósságra fizetendő kamatterhek is erősen növelik az államadósságot.
Az államadósság alakulása a költségvetési hiány alakulásával szoros összefüggésben van, hiszen a deficit államkötvények vagy bankhitel általi finanszírozása egyúttal az államadósság növekedését is jelenti. Mivel a mutató az államadósságot a GDP (Bruttó hazai termék) arányában mutatja, így a mutató csökkenő értéke azt jelenti, hogy az államadósság vagy abszolút értékben is csökken, vagy enyhébb mértékben nő, mint a GDP, míg növekedése ennek ellenkezőjét jelenti. Az ábra jól mutatja, hogy míg a 2002-es (Fidesz által készített) előcsatlakozási gazdasági program (PEP) folyamatosan csökkenő államadósság / GDP arányt feltételezett, addig azt követően ezen masstrichti mutató értéke egészen 2008-ig emelkedik, bőven a 60%-os küszöbérték fölé. Mivel a mutató értéke - részben a magas kamatkiadások miatt, illetve a GDP növekedés közepes szintje miatt - nem csökkenthető rövid időn belül 60% alá, így Magyarország csak abban az esetben tud megfelelni ennek a kritériumnak, ha sikerül csökkenő trendbe állítania az államadósság / GDP arányát. (E tekintetben az MSZP minimum 4-5 év csúszást ér(t) el.) EZT IS MEGCSINÁLTÁK !



4. Kamatkonvergencia
A hosszú lejáratú állampapírok hozama a piacon alakul ki, így a kormányzat csak közvetetten tudja befolyásolni, a konvergenciaprogramban talán ezért nem szerepel a kiemelt mutatók között, csupán a külső gazdasági környezetre vonatkozó feltételezések között. Az egymást követő konvergencia-programok előrejelzései, valamint a tény adatok alakulása azt mutatja, hogy míg legkorábban 2004-2006-ra várta az aktuális kormány, hogy Magyarország teljesíti az adott konvergenciakritériumot, jelenleg ez 2008-ra várható. EZT MEGCSINÁLTÁK !
A négy konvergencia-mutató alakulását és a 2006. szeptemberi konvergencia program költségvetési hiányra vonatkozó 2009-es előrejelzését alapul véve 2006 végén úgy tűnik, hogy Magyarország 2010-ben lehet alkalmas az ERM rendszerhez való csatlakozáshoz, amikortól méglegalább további két évet jelent az euró bevezetése.



EPILÓGUS:
2006. november 20 és 24 között a Reuters 34 elemző megkérdezésével felmérést végzett, hogy szerintük a jelenlegi hét ERM tagon kívüli öt ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária és Románia melyik évben lép majd az ERM rendszerébe, illetve mikor tudja bevezeteni az eurót. A felmérés eredményeként az elemzők 2012-re várják, hogy Lengyelországban, Csehországban és a jelenleg még nem is EU tag Bulgáriában bevezetik az eurót, majd a várakozások szerint őket követi 2013-ban a még szintén nem EU tag Románia és végül a sort 12.-ként Magyarország zárja 2014-ben.
Hogy is mondta a "miniszterlenök": Ezt elqrtuk! Nem kicsit, nagyon!
Míg azt hirdették, hogy minket irigyel Nyugat Európa, a helyzet az, hogy mi fogjuk irigyelni Romániát és Bulgáriát!

Felhasznált irodalom
- Magyar Nemzeti Bank (www.mnb.hu) : Európa oldal
- Magyar Nemzeti Bank: A Forint útja az Euróhoz (kiadvány)
- 2004 adatok a Maastricht-i kritériumokra : The euro in an enlarged European Union
- 2002-2005 Mastrichti kritérium adatai: Overview and story line of 3rd quarterly economic report 2005 (Worldbank):
- 2001 Masstricht-i kritérium adatai: Worldbank: EU8: Quarterly economic report, 2006. febr.
- Updated convergence programme of Hungary : 2004-2008
- Pre accession economic programme of Hungary (2003. Aug.)
- Magyarország aktualizált konvergencia programja (2005 dec.)
- Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005-2009 (2006 szept.)
- Portfolio.hu: Romania, Bulgaria to bea Hungary on euro track
- Eurostat adatok